Elektromos cigi - legális a nikotin tartalmú folyadék?

Az alábbiakban a https://ecigaretta.eu oldal cikke olvasható a nikotintartalmú folyadékok magyarországi szabályozásáról.

A közelmúltban született egy bírósági ítélet, melynek jogerőre emelkedése még folyamatban van, de amint ez bekövetkezik, alapjaiban változtatja meg a magyarországi elektromos cigaretta utántöltő folyadék forgalmazásának feltételeit.

A jelenlegi gyakorlat szerint a hazai vaperek külföldről szerzik be a gyári nikotin tartalmú folyadékokat, mivel itthon egy 2012 decemberében született államtitkári állásfoglalás alapján a NAV üldözni kezdte a nikotinos lötyik forgalmazóit.

Nos, jelen pillanatban a bíróság egyértelműen kimondta, hogy az elektromos cigaretta és annak nikotin tartalmú utántöltő folyadéka  nem gyógyszer, s mint ilyenekre nem vonatkoznak a gyógyszerforgalmazási szabályzók!

Ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy szabadon forgalmazható...  Természetesen az EU által elfogadott szabályzások alapján, bár nálunk még ennek az ajánlásnak a honosítása nem fejeződött be...

Sőt, lehet, hogy el sem kezdődött  - de ez csak egy erős tipp......     :)

Napjaink egyik meghatározó döntésének alapja - egy független szakember racionális, emberközpontú véleménye, összefoglalva:

 



Elektromos cigaretta az igazságügyi orvosszakértő szemével


Dr. med. Angyal Miklós PhD. engedélyével az alábbiakban közöljük az általa készített igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapításait:

[...]

Amikor az emberi közösségek kapcsolatrendszerének fejlődésével egyre bonyolultabb társadalmi viszonyok alakultak ki, szükségessé vált ezen viszonyok szabályozása. A szabályozás az adott társadalomra jellemző, a történelem során a tagjai által elfogadott normák szerint alakult, változott. A természettudományok fejlődésével ezen tudományok eredményei is megkívánták, hogy az adott közösség, a társadalom válaszokat adjon az eredmények alkalmazhatóságának vonatkozásában. A modern civilizációkban a természettudományos kutatások eredményei általában szakértői testületek tevékenységén, véleményezésén keresztül jelennek meg a társadalmi szabályokban, a jogalkotásban. A szakértői testületek (amelyek döntően interdiszciplináris szakemberekből állnak) szerepe felértékelődött, hiszen a tudomány a fejlődés során olyan eredmények produkálására is képes, amelyek adott esetben alapjaiban változtathatják, változtathatnák meg a társadalmi együttélést. Ezen tudományos lehetőségeket tehát megfelelő módon szabályozni kell, meg kell szabni a korlátokat, figyelemmel kell lenni a hosszútávú hatásokra, valamint – sok egyéb mellett – a társadalmi igényekre is.

A természettudományos kutatási eredmények társadalmi hatásainak értékelése nem egyszerű feladat. Egy társadalmi szinten releváns kérdés megválaszolására nem lehet a vonatkozó, sok esetben a kérdést csak parciálisan érintő kutatásokból szemezgetni. A szakértőknek a kérdéskör egészét érintő, adott esetben egymásnak ellentmondó kutatási eredményekből (megvizsgálva azok kitűzött célját, módszertanát) kell összeraknia egy összefüggő, minden részkérdésben véleményt megfogalmazó egészet, amely hídként szerepelhet a norma-, illetve jogalkotónak abbéli tevékenységében, hogy a természettudományos megismerés produktumait a társadalmi együttélést érdemben befolyásoló szabályokká formálja.

A tudományos kutatás, kutatási eredmény, szakértői értékelés, normában való megjelenés logikai ív azonban sokszor sérül, sérülhet. Előfordul, hogy bizonyos kutatásokkal szemben a társadalom előítéletet mutat, így – már az eredmények megjelenése előtt, vagy annak ellenére – restriktív (vagy éppen túlzottan megengedő) intézkedéseket hoznak. Ez sokszor politikai, szakmapolitikai szinten történik. Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a legújabb kori társadalmakban az igények, elvárások, erkölcsi normák is széles spektrumon mozognak és az egyén igénye számtalan esetben szembe kerülhet a társadalom, vagy a társadalom egy csoportjának igényével. Leírhatjuk mindezt persze akár fejlődésként is, ekkor azonban tudomásul kell vennünk, hogy meghatározott kutatási eredmények a társadalom egy aktuális fejlődési fokán (világnézetbéli állapotában) eltérő (jogi) konzekvenciákat jelenthetnek, mint egy másik fejlődési fokon, vagy állapotban.

A jelen ügy tárgyát képező elektromos cigaretta egy viszonylag újszerű találmány, eszköz. Hosszútávú tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, azonban rendkívül szerteágazó kutatások folynak az élettani hatásaival, a használatának szerepével, előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban is. A társadalom ugyanakkor a dohányzás (és a nikotinfüggőség) vonatkozásában igencsak megosztott. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a dohányzók (nikotinfüggők) sok esetben bár tisztában vannak és értékelik is az ellentábor érveit és véleményét, éppen a függőségükből kifolyóan nem képesek az akaratuknak megfelelően dönteni.

Tekintettel arra, hogy a kérdéskör igen komoly társadalmi következménnyel bír, természetesen mindkét oldal megpróbálja érveit „tudományos” eredményekkel alátámasztani. Nem értékelve, hogy ezen „tudományos” eredmények mennyire validált és ellenőrizhető kutatásokon alapulnak, fel kell hívni ismét arra a figyelmet, hogy egy adott természettudományos vizsgálódás csupán a természettudomány kérdéseire adhat választ, a társadalmi hatások további, nagyon kiterjedt és alapos vizsgálódást (ahogy korábban említettem interdiszciplináris szakértői elemzést) igényelnek.

Az ügy kapcsán megállapítható, hogy társadalmunk (és itt az Európai Unióra utalok) megpróbál reagálni a témában folyamatosan beérkező kutatási eredményekre, valamint a társtudományok (szociológia, epidemiológia stb.) bevonásával a következményes jogalkotás is folyamatos változást, fejlődést mutat.

A magyar szabályozással kapcsolatban meg kell fogalmazni, hogy az nem egyedülálló a világon, de az Európai Unióban sem. A szabályozás szintje azonban némi kritikára adhat okot. Gyakorlatilag az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2008-as, majd az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2012-es határozott álláspontja alapján került az e-cigaretta a Gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény) [1] hatálya alá. Az Intézet honlapján megtalálható indokolás szerint a nikotin tartalmú elektronikus termékekre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, függetlenül a gyártó, illetve forgalmazó azon kijelentésétől, hogy nem terápiás céllal forgalmazza ezeket a termékeket. A nikotin tartalmú elektronikus termékek a dohányzáshoz, mint betegséghez [betegségek nemzetközi osztályozási (BNO) rendszere szerinti kód F17] kapcsolódó nikotinfüggőség, mint kóros állapot kezeléseként szolgálnak, még akkor is, ha ez csak tüneti kezelést jelent, azaz a dohányzó ember szervezetében a nikotinhiány miatt zavart szenvedő élettani funkciók helyreállítása formájában valósul meg. [2]

Csupán azért, hogy rögtön rávilágítsak a kérdéskör ellentmondásosságára (és az azt körülölelő érzelmekre) idézném, hogy Dr. Zentai István (Az elektromos cigaretta hazai fogyasztási jellemzőiről, Elektromos Cigaretta Fórum, 2012.) vonatkozó véleménye szerint az e-cigaretta jelenlegi megítélése az OEFI-ben sokkal inkább egyes munkatársak érzelmi viszonyulását, semmint szakmai hozzáértését tükrözi.

A 2005. évi XCV. törvény - az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (Gytv.) – szerint:

1. § E törvény alkalmazásában:
1. gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók. (a definíció 2013. VII. 6-tól hatályos)

(Megelőző definíció: olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.)

A törvény definícióját (szakértőileg) értelmezve rögtön azzal a problémával szembesülhetünk, amit a bevezetőben próbáltam érzékeltetni: azaz adott egy természettudományos kérdés, adva van egy jogszabályi meghatározás, és a kettő között kellene egyértelmű oksági kapcsolatot véleményezni. Ami megítélésem szerint biztos, hogy ez nem egyetlen szakértő adott területre vonatkozó véleményétől szabadna, hogy függjön. Az is biztos, hogy a társadalmi környezet igénye (fejlettsége, állapota) érdemben befolyásolja a kérdésre adott választ, ennek a válasznak azonban széleskörű hatástanulmányokon és konszenzuson kellene alapulnia.

Talán nem lépem túl kompetenciám határait, ha úgy vélem, hogy a definíció első fele egyértelműen célhoz kötöttségre utal („termékként jelenítenek meg”) a második rész pedig teleológiai értelmezéssel hasonló következtetések levonására vezethet.

A Gytv. hatálya szerint:
2. § (1) E törvény hatálya az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer gyártására, előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására és alkalmazására, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatára és alkalmazására terjed ki.

(2) Kétséges esetben, amikor valamely termék - (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az e törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalommeghatározás és más jogszabály által szabályozott valamely termék fogalommeghatározása alá is tartozhat, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az emberi eredetű teljes vérre, plazmára vagy vérsejtekre, - kivéve az olyan plazmát, amelyet ipari folyamat bevonásával járó módszerrel dolgoznak fel - az orvostechnikai eszközre, az élelmiszerre, az étrend-kiegészítő termékekre, a kozmetikai termékre, az emberi fogyasztásra szánt más jogszabály által szabályozott egyéb termékre, valamint az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezeten nem alkalmazott fertőtlenítőszerre és az orvosi laboratóriumi diagnosztikumra.

Az Európa Tanács 2014. március 14-én fogadta el az új, dohánytermékekre vonatkozó irányelvet (Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve [3] a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről), amelyet a tagállamoknak két éven belül kell nemzeti jogrendjükbe átültetniük. Az irányelv szerint az e-cigaretta csak akkor számít gyógyszernek és korlátozható ekként a forgalmazása, ha bizonyítottan gyógyhatású, illetve segít a leszokásban. Egyéb esetekben az e-cigaretta nikotintartalmú folyadékpatronjai dohányterméknek minősülnek (Dr. Samu Nagy Dániel: Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet 2014/13.). [4]

Az irányelv fogalom meghatározása szerint:
16. „elektronikus cigaretta”: olyan termék, amely szopókán keresztül nikotintartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé, vagy annak bármely alkatrésze, beleértve a patronokat, a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is. Az elektronikus cigaretta lehet eldobható, utántölthető (tartály révén, vagy egyszer használatos patronokkal újratölthető;

17. „utántöltő flakon”: az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló, nikotintartalmú folyadékot tartalmazó tartály;

19. „nikotin”: a nikotinalkaloid-tartalom-

Az irányelv szigorú szabályokat határoz meg a e-cigarettákkal és utántöltő flakonokkal kapcsolatban, azonban rögzíti, hogy az irányelv nem alkalmazandó az olyan elektronikus cigarettákra és utántöltő flakonokra, amelyek a 2001/83/EK irányelv szerinti engedélyezési kötelezettség vagy a 93/42/EGK irányelv szerinti követelmények hatálya alá tartoznak. A 2001/83/EK irányelv viszont (éppen) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről rendelkezik. (Az 93/42/EGK irányelv az orvostechnikai eszközökről szól)

A 2001/83/EK [5] irányelv fogalom meghatározása szerint:

2. Gyógyszer:

a) bármely anyag, vagy azok kombinációja, amelyet emberi betegségek kezelésére vagy megelőzésére készítenek; vagy

b) azok az anyagok vagy anyagok kombinációi, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazhatók.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szerint az e-cigaretta nem segít a dohányzásról való leszokásban, sőt a vizuális üzenete is kedvezőtlen. Az Intézet úgy látja, hogy a függőségi állapotot inkább fenntartja, semmint kezeli és ezzel a dohányzás elleni küzdelem hatékonyságát is rontja. Az e-cigaretta ellenzői közé tartozik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely 2008-ban deklarálta, hogy az e-cigarettát nem tekinti a dohányzásról való leszokást támogató legitim eszköznek.

A fentiek alapján az következtethető, hogy az OEFI álláspontja szerint az elektromos cigaretta olyan eszköz, olyan termék, amely nem segít a dohányzásról való leszokásban, de tüneti kezelést jelent a nikotinfüggőségben.

Ki kell térnünk egy olyan fontos kérdéskörre is, amelynek elemzése megint kissé túlmutat az orvosszakértői kompetenciakörön. Ez a kérdés pedig az, ha egy adott termékről kiderül annak (legalábbis viszonylagos) hasznossága (egy másik termékkel szemben) akkor ezen hasznosabb termék forgalomba hozatalát a másik termékhez képest hogyan érdemes szabályozni. Az elektromos cigarettákhoz rendelhető nikotintartalmú folyadékokkal kapcsolatban számos kutatási eredmény rögzíti, hogy sokkal kevésbé ártalmas, mint a hagyományos dohánytermékekben szereplő anyagok. Kérdés tehát, hogy a társadalom érdeke-e, hogy nehezebben tegye elérhetővé az elektromos cigaretták nikotintartalmú folyadékát, mint magát a cigarettát? Emellett szintén érdemi kérdés, hogy a Gyógyszertörvény gyógyszerekre vonatkozó definícióját, illetőleg annak egy adott termékre való vonatkoztatását, elégséges-e az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek vizsgálni és véleményezni, avagy ezen értelmezéshez egyéb szakemberek bevonása is szükséges lett volna?

A vonatkozó „szakirodalmat” vizsgálva számos olyan közlemény található, amelyből az a következtetés vonható le, hogy az e-cigaretta (nikotin liquid) megnehezíti, elhúzza a dohányzásról való leszokást, kaput képez a fiatalok számára a dohánytartalmú termékek fogyasztása felé (kontra érvek). Ugyancsak számos közlemény található, amely alapján az állapítható meg, hogy kevésbé ártalmas módon juttatja be a nikotint a szervezetbe, mint a hagyományos dohányzás, kiküszöböli a „passzív” dohányzásból adódó ártalmakat, lehetőséget ad a leszokásra (pro érvek). A legfontosabb kérdés számomra a társadalom tagjaként (laikusként), és szakértőként is az lenne, hogy az érvek és ellenérvek alapján mi a kedvezőbb számomra: ha az e-cigarettához könnyebben (olcsóbban, egyszerűbben) jutok hozzá, mint a dohánytermékekhez, vagy ha az e-cigaretta negatív hatásai miatt a hozzájutás legalább annyira (vagy még inkább) nehezített, mint a dohánytermékeknél? Úgy vélem ezen kérdés eldöntésének csak igen parciális része szabadna, hogy legyen, hogy megpróbáljuk egy adott jogszabály adott definícióját egy adott termékre (kvázi értelmezési elemzéssel) vonatkoztatni.

Végezetül kiemelném, hogy ez Európa Unió elektromos cigarettákkal kapcsolatos jogalkotása az elmúlt években érdemi változásokon ment keresztül. Fejlődött, ahogy az egyes kutatási eredmények megérkeztek és fejlődött, ahogy a társadalom és annak kutatói értelmezték az eredményeket és ezen új jelenség társadalmi következményeit. Számos európai uniós országban is változásokon ment keresztül a jogértelmezés, így kiemelném, hogy Németországban a Szövetségi Közigazgatási Bíróság éppen 2014-ben döntött úgy, hogy az elektromos cigaretta nem minősül a német gyógyszertörvény szerint gyógyszernek (BVerwG 3 C 25.13, BVerwG 3 C 26.13, BVerwG 3 C 27.13). Megjegyzendő, hogy a német gyógyszerdefiníció európai uniós konszenzuson alapuló, így a magyarral csaknem egyező.

A nikotin (nicotinum) a Magyar Gyógyszerkönyv VIII-ban (MGYVIII) [6] szereplő anyag. Az MGYVIII alapján gyógyszernek nevezünk: a) minden olyan anyagot vagy azok keverékét, melyről azt közlik, hogy rendelkezik az emberek és/vagy állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére alkalmas tulajdonságokkal; b) minden olyan anyagot vagy azok keverékét, amelyet embereknek és/vagy állatoknak azzal a céllal adhatnak, hogy farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatása által helyreállítsa, javítsa vagy módosítsa azok élettani folyamatait, vagy, hogy az orvosi diagnózist lehetővé tegye.

A nikotin a dohány (nicotiana tabacum) fő alkaloidja.

NikotinumC10H14N2
Mr 162,2
DEFINÍCIÓ
3-[(2S)-1-Metilpirrolidin-2-il]piridin. Tartalom: 99,0-101,0% (vízmentes anyagra).
SAJÁTSÁGOK
Küllem: színtelen vagy barnás színű, sűrűn folyó, illékony, nedvszívó folyadék. Oldékonyság: vízben oldódik; vízmentes etanollal elegyedik.

A nikotin farmakológiai hatásait mutatja a következő ábra (Deutsches Krebsforschungszentrum (2008) Nikotin – Pharmakologische Wirkung und Entstehung der Abhängigkeit. Fakten zum Rauchen,http://www.dkfz.de/de/tabakkontrolle/download/Publikationen/FzR/FzR_Nikotin.pdf alapján)

A nikotin hatása

VÉLEMÉNY

A fent folyamatban lévő ügyben a Bíróság kérdéseire válaszolva az alábbi igazságügyi orvosszakértői megállapítások tehetők:

ad 1) A nikotin (és így az e-liquid a benne lévő nikotin révén) farmakológiai hatásai révén alkalmas az ember élettani funkcióinak módosítására. Ez azonban – tágan értelmezve – egy olyan általános megállapítás, amely igaz lehet csaknem bármelyik szervezetünkbe juttatott anyagra.

ad 2) A fogyasztóktól származó nemzetközi felmérések tapasztalatai, a gyártóktól beszerzett adatok és a termékek tulajdonságai alapján az a határozott véleményem, hogy a nikotintartalmú e-liquidek döntően nem az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása, módosítása, vagy az orvosi diagnózis felállítása érdekében használatosak. A nikotintartalmú e-cigaretták esetében nem csak a kémiai (nikotin) hatással, hanem (cigaretta-szerű megjelenésük és „kézből szájba” alkalmazásuk miatt) viselkedésbéli aspektussal is számolni kell. Azaz a maga valójukban is ellentétes üzenetet hordoznak azzal, hogy élettani funkciók helyreállítása, javítása, módosítása, nota bene orvosi diagnózis felállítása érdekében lennének alkalmazandók. Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy az emberek egy része a leszokást elősegítendő próbálja ki, vagy használja őket, sőt annak sem, hogy az esetek egy részében ez a próbálkozás sikerrel is jár.

ad 3) Ahhoz, hogy egy adott vegyületről, agyagról, termékről megbízható, tudományos igényű adataink legyenek arra vonatkozóan, hogy gyógyászati célokra alkalmas-e, többlépcsős kísérletsorozaton kell tesztelni (laboratóriumi, preklinikai, I-IV fázisú klinikai vizsgálatok). Ilyen kiterjedt vizsgálatok nem történtek, és egy un. törzskönyvezési eljárásnak nem biztos, hogy akár egyetlen jelenlegi, nikotintartalmú e-liquiddel működő elektronikus cigaretta is meg tudna felelni. Itt is kiemelném ugyanakkor, hogy megítélésem szerint nem is ez a céljuk, hanem az, hogy a függő személy úgy tudjon „cigarettázni”, hogy annak sokkal kevesebb (társadalmi, egészségügyi) negatív hatását legyen kénytelen ő és a környezete is elviselni. Talán ez az egyik leglényegesebb különbség a nikotinpótló gyógyszerek és a nikotintartalmú e-liquiddel működő e-cigaretták között.

ad 4) Megítélésem szerint önmagában az a tény, hogy egy vegyület feltüntetésre kerül a Magyar Gyógyszerkönyvben, nem feltétlenül eredményezi azt, hogy annak gyártását, kereskedelmi forgalomban történő értékesítését gyógyszerhatósági engedélyhez kell kötni. A glükóz (szőlőcukor) is szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, de pl. burgonyakeményítőből előállított glükózt (krumplicukrot) mégis tudunk gyógyszerhatósági engedély nélkül vásárolni. (Azt pedig csak így, zárójelesen jegyzem meg, hogy a krumplicukornak is van olyan farmakológiai hatása, amely révén alkalmas az ember élettani funkcióinak módosítására.)

Az eljárás alá vont személy jogi képviselője által feltett kérdésekre válaszolva:

ad 1) Az interneten elérhető termékeket megvizsgálva nem jellemző a nikotin tartalmú elektromos cigaretta patronokra, hogy emberi betegségek megelőzésére, vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítik meg.

ad 2) A nikotin tartalmú elektromos cigaretta patron a benne tárolt nikotin miatt nem alkalmazható bármilyen emberi fiziológiai funkció helyreállítására, javítására, illetve orvosi diagnózis felállítására, vagy módosítására farmakológiai, immunológiai, vagy metabolikus hatások kiváltása révén, azonban, ahogy a Bíróság kérdésére is válaszoltam (ld. fentebb 1.) bizonyos fiziológiai funkciók módosítására igen.

ad 2a) Hosszas szakirodalmi keresés után sem találtam olyan intézményt és eljárást, ahol és amikor nikotinos e-cigarettát használtak volna orvosi diagnózis felállítására.

ad 2b) Azon triviális tényen túlmenően, amikor a nikotin bevitel megszünteti a nikotin hiány következtében fellépett nikotin elvonási tüneteket, nem ismerek olyan esetet, amikor bármely hatóság vagy intézmény tudományos bizonyossággal bizonyította volna, hogy a nikotin tartalmú elektromos cigaretta patron alkalmazható bármilyen emberi funkció helyreállítására, javítására. (Megjegyezném, hogy a glükóz tartalmú krumplicukor is alkalmas lehet alacsony vércukorszint miatti fiziológiai változások korrekciójára, helyreállítására, azaz a vércukorszint normalizálására.)

ad 3) A nemzetközi felmérések adatai szerint a fogyasztók a nikotin tartalmú elektromos cigaretta patront mind dohányzást helyettesítő-, mind dohányzásról leszokást segítő eszközként, mind pedig általános élvezeti cikk-ként is használják. Az első kategóriára a legjellemzőbb az un. dual-user, aki pl. tiltott helyen e-cigarettát, egyébként pedig rendes cigarettát szív. Nagy számban próbálkoznak a fogyasztók az e-cigarettával azért, hogy a dohányzásról leszokjanak, megjegyzem a statisztikák szerint kevés sikerrel. Az elektromos cigarettát használók egy jelentős tábora pedig közösségé formálódott (vaper), ahol a dohányzást kiváltó e-cigaretta az összetartozást jelentő élvezeti cikk.

ad 4) Ahogy az előbbi kérdésre adott válaszomból is kiderül, egységes megítélés nem lehetséges. Bár adott esetben a viselkedési és a kémiai függőség valóban elválhat egymástól, de úgy vélem, hogy a fogyasztók jelentős részénél a nikotin-tartalomnak érdemi szerepe van az elektromos cigaretta használatában.

Összefoglalva úgy vélem, hogy a nikotin-tartalmú elektronikus cigaretta egy olyan alternatívája a dohányzásnak, amelynek fő célja, funkciója nem a gyógyítás, hanem az, hogy a dohányosok részére egy, a dohányzáshoz nagy fokban hasonlító tevékenységet és élvezetet nyújtva pótolja a dohányosok szervezetében kialakult nikotin-hiányt, de eközben a saját és környezetük egészségét kevésbé veszélyeztesse.

Dr. Angyal Miklós
igazságügyi orvosszakértő

[1] : Nemzeti jogszabálytár: 2005. évi XCV. törvény

[2] : Dohányzás Fókuszpont: Dohányzás Fókuszpont: Elektromos cigaretta

[3] : Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve

[4] : Dr. Samu Nagy Dániel: Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet 2014/13.

[5] : 2001/83/EK irányelv

[6] : Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos anyagok

 

(Az anyag tartalma átvehető, amennyiben hivatkozásként megjelölésre kerül a forrás: https://ecigaretta.eu )

Vásárlói információk

Visszatérő vásárlóink mindig

TÖRZSVÁSÁRLÓI  ÁRON,

INGYENES SZÁLLÍTÁSSAL

rendelhetnek, mely árakat a 

ZÖLD SZÍN JELÖLI! 

 

 

Akciós e-cigi termékek

Elektromos cigi akciók

Elektromos Cigi

NYEREMÉNYAKCIÓ !

A sorsolás: november 1 !

A nyeremény egy elektromos cigaretta készlet :

iStick 40 W TempControl BoxMod !

A kalapba azok kerülnek be, akik:

elektromos cigi nyertes

A szeptemberi szerencsés:

Frész Mátyás

Budapest

 

KAPCSOLAT

 

E - mail: info@ecigaretta.eu